Tegnap életem eddigi legboldogabb szülinapjában volt részem...

Köszönöm drágáim!

Amikor megláttam Emit a folyosón, elhajítottam a táskámat és azonnal odarohantam hozzá. Tudtam, hogy Bija az első, de nem érdekelt, jó szorosan átöleltem az én angyalszárnyú kígyóbűvölőmet. Az örömömet Bládíí mosolya és röhögése fokozta. Olyan rég nem láttam már őket... Csenimnek is nagyon örültem, mint mindig. :) Most is elcsodálkoztam varázslatos kisugárzásában.

Direkt a végére hagytam ŐT. Aranyos volt, amint átnyújtotta nekem a csokit és hozzátette: majd még kapsz valamit, de még nincsen kész ( :O ??? ) Nagyon örültem neki. Talán sohasem volt még ilyen jó tánc után átölelni. Ahogy Bija mondta a sok hülyeséget, amiket csinálok/ másoknak nem hagyok csinálni  a TŐLE kapott ajándékokkal, csak nevetett, én pedig beletemettem arcomat fekete bőrkabátjába. Jó nagyot szippantottam az illatából, elraktározva azt ínségesebb időkre is, majd pedig még jobban odabújtam hozzá. Abban a pillanatban azt éreztem, SOHA NEM AKAROK INNEN ELMOZDULNI!