Ő

Ő, akinek olyan színű szeme van, mintha a tenger habjai gyémántosan csillámlanának meg. Gyönyörű, tengerkék és gyémántos keveredésű szemek... Órákig tudnám nézegetni.. el tudnék mélyülni benne... Ő, akinek a mosolya a legtökéletesebb az egész világon. Ha nevet, olyan érzésem támad, mintha ezer angyal kapott volna fel és felröpítene az égbe. A világ egyik legcsodálatosabb érzése. És ha hozzám ér.... úgy érzem magam, mint egy mézeskalács, aki bármelyik percbe elolvadhat. Ő, aki ha rámnéz, elszáll a világ minden gondja és máshol érzem magam. Ő, aki ha hozámszól, a világon senki más nem létezik... csak Ő....

Elmegyek

Elmegyek... igen, holnap indulunk Erdélybe.. :) már nagyon várom. Távol minden gondtól, aggódástól, bajtól.... nyugalom.... boldogság.. izgalom.... Szeretném egy kicsit elzárni magamat mindentől! Jó lesz, úgy gondolom.. igazság szerint, nagyon szeretek Erdélyben lenni. Nagyon jó ott. A havas fenyők, az óriási hegyek... hozzám nőtt már az évek során. De ŐK akkor is hiányozni fognak... bennem vannak. Nem fogom tudni őket SOHA kizárni a szívemből. És nem is akarom... jó lenne most egy kicsit kikapcsolni, de teljesen akkor sem fog menni. Minden egyes pillanatban ott fog motoszkálni az agyamban, hogy vajon most ŐK mit csinálnak... és hogy gondolnak e ránk?? Szeretem ŐKet.. nagyon szeretem.. és nagyon hiányoznak... sajnos nem szilveszterezhetek velük. Talán majd jövőre... :) Nem tudom.. annyira bizonytalan még a jövő év. 2011... olyan távolninak tűnik, pedig annyira közel van. Na megyek is pakolni.. :)

most pár nap szünet következik....

Mindenkinek Boldog Új Évet Kívánok!!

találkozunk 2011-ben :*

Jönnek

Végre! Holnap eljönnek a nagybetűs ŐK!! Már alig várom. Remélem tényleg eljönnek. Nem szeretném, hogy az legyen, mint a múltkor... abba belepusztulnék. Alig hiszem el, hogy holnap tele lesz velük a ház! Tele lesz a szavaikkal, a nevetésükkel, az illatukkal... annyira várom már. Csak előtte van egy kis dolog, takarítani kell. Köztudott, hogy én utálok takarítani és pakolni és szeretek kupiba élni. Szeretem, amikor minden ömlesztve van az asztalomon és nem találok semmit s amikor annyi ruha van a székemen, hogy meg sem tudom számolni... Tudom, furcsa szokás, de én ilyen vagyok. Ha rend van a szobámba, akkor az valahogy nem az én szobám... az nem én vagyok... De most kénytelek leszek kitakarítani és őszintén szólva nem bánom! Boldogan veszem kezembe a porszívót, tudván, hogy ÉRTÜK teszem. Boldogan rámolok már tegnapelőtt óta, mert az, hogy ŐK eljönnek, bármit megér... Bármenny takarítást, porszívózást, törölgetést megér... Na de már megint elkalandoztak a gondolataim... megyek is folytatom a dolgomat.. :)

nem jönnek...

Ajj!! Most jöttem haza suliból, és éppen azon gondolkodtam, hogy hol kezdem a takarítást. Mert eddig abban a tudatban voltam, hogy a nagybetűs ŐK jönnek... igen, hozzám jönnek. És újra boldog leszek a rószaszín köd által. De most pár perce kiderült, hogy ilyenről szó sincs. Nem tudnak hogy eljönni, tehát nem jönnek. :( Pedig annyira jó lett volna. mennyivel szívesebben porszívóznám fel a szobámat és takarítanék ŐKet várva, mint hogy itt üljek a számítógép előtt és unatkozzak... nagyszerű... Pedig már úgy beleéltem magam. És senki sincs itthon, akivel ellehetnék... Fel fog emészteni a magány, az egyedüllét... az eszem csak rajtuk fog járni, és nem fog hagyni nyugodni a gondolat, hogy ŐK most itt lehetnének. Itt lehetnének mellettem és velük együtt nevethetnék.... nem.... ez sajnos nem fog beteljesülni. Akárhogy szeretném, nem lesznek itt mellettem. Annyira rossz, hogy ilyen messze laknak. :( Mért mindig azok vannak tőlünk a legmesszebb, akiket a legjobban szeretünk??

Rószaszín köd

Visszatért... viszatért az a bizonyos "rószaszín köd" ami néha egy kicsit elvakít... de nem érdekel! Élvezni akarom a rószaszín köd adta boldogságot! És élvezni is fogom... annyira jó volt... találkoztam VELE! És a félelmem és a hisztim természetesen alaptalan volt, mint mindig... olyan hülye vagyok! Nem tudom mit parázok állandóan... nem értem magamat... Mostanában elég gyakran nem értem magamat... na de nem baj, egyszer majd csak rájövök mindenre... remélem... olyan jó! Újra maximálisan boldog vagyok :) csak holnap suli... de nem bánom mert az új barátaimmal találkozhatok és velük lehetek... és lehet, hogy délután a nagybetűs ŐK is ellátogatnak ide.. remélem eljönnek... annyira jó lenne :)

mai 2. dal:

Jégből vagyok:

Jégből vagyok, talán fel sem olvadok.
Fogd meg két kezem. Olvaszd fel jégszívemet!

Újra jól érzem magam... lehet hogy túlzás, hogy jól, de mindenféleképpen jobban. Rájöttem, hogy nagyon szeretem az osztályomat és a benne lévő barátságok sokáig fognak tartani. És ennek örülök. És ma találkozok a nagybetűs ŐKkel is, és ez megint feldob... azt hiszem... talán kicsit félek, de már nagyon várom. Sok barátom van, és sokan szeretnek. Én legalábbis így érzem, remélem azért valamennyire igaz is. :P Annyi érzés kavarog bennem... Hosszú lenne mind felsorolni. Van közte jó is rossz is vegyesen. Mindenesetre jól vagyok, azt hiszem... hiányoznak... nagyon hiányoznak.. :( de nem baj, egy részükkel nemsokára találkozok, remélem jó lesz... és nem lesz megint olyan, mint a keddi nap.. azt nem élném túl... de erre nem is gondolok!! Nem, minden tökéletes lesz! :) Na megyek készülődni... mai dal:

Blessed be your name

aki teheti, halgassa meg mert nagyon szép... :)

Unatkozok. Nincs kedvem tanulni (pedig kellene), nincs kedvem semmit csinálni... Facebook-ra töltögetek fel képeket, meg ilyenek. Semmit nem csinálok. Néha úgy érzem, üres az életem, pedig ez egyeltalán nem igaz. Szeretem őket, mindenkit szeretek. Csak most annyira unatkozok, hogy az valami fantasztikus... nem is tudom lehet e ennél jobban unatkozni. Tudom már! :) Megmutatok nektek néhány mozzanatot egy szőke boszi életéből! :D :

Köszönöm

Tegnap nagyon rosszul éreztem magam... Nem szeretném részletezni, hogy miért, elég annyi, hogy csalódott voltam. És e miatt az egész tegnapi napom egy katasztrófa lett és a mai napom első fele is ugyanilyen volt. De szerencsére vannak mások is, akik szeretnek és akik miatt érdemes élni. Rájöttem, hogy nem csak ŐK vannak. Ma a suliba nagyon jól elvoltunk és a kémia órán egy kísérlet hatalmas sikert aratott. Nagyon jó volt, mindenki annyira boldog volt. És én is... pedig először azt hittem, hogy a tegnapi nap után ez nem lesz lehetséges. Annyira hiányoznak, hogy belepusztulok... annyira szeretem őket... Igen, most a nagybetűs "ŐK" - ről beszélek. De vannak mások is, akik képesek bearanyozni a mindennapjaimat. Ők pedig nem mások, mint az új barátaim. Annyira szeretem őket is. Alig várom, hogy holnap menjek suliba, mert terveink vannak.. igen, jól halljátok, terveink. Holnap kötelező program miatt ott kell lennem kb. este 8-ig patakon ( ahol a sulim van, mert én nem ott lakom ahol suliba járok) de igazából nem bánom. Mert tudom, hogy nagyon jól elleszünk.. :) és boldog vagyok, azt hiszem... A teljes boldogságot sosem fogom elérni, mert mindig lesz valami, ami miatt búsúlni fogok, de most egy teljesen ÚJ boldogságot érzek. És ez jó... nagyon jó... Ez nem azt jelenti, hogy a régi boldogság nekem már nem elég. Én ŐKet is még mindig ugyanannyira szeretem és még mindig őrülten hiányoznak, csak sajnos nekem most az ŐK adta szeretetből egy kicsit kevés jutott... És most egy másik szerete boldogságait élvezem. Szóval, köszönöm, hogy vagytok!! :)

Egy érzés...

Annyira boldog vagyok!!
Soha életemben nem éreztem magamat még ilyen jól... :) tegnapi nap.. életem legszebb 4 órája volt!!!!!!!!! mert ők vannak nekem!!!!!!! akiket nagyon szeretek és akiket soha nem akarok elveszíteni!!!!!! annyira szeretm őket, hogy azt ki sem lehet mondani. és most úszok az árral..... élvezem ezt az álomvilágot, amiben lebegek... mint csipkerózsika, amikor mély álmát aludta és utána felébresztette a hercege... jajj... soha nem éreztem még ennyira jól magam. :) <3 és nem akarom, hogy véget érjen... nem, egy darabig még biztos nem fog. Holnap újra látom ŐT!! :) és holnapután is... utána pár napig nem, de aztán ismét. olyan jó, hogy létezik, hogy léteznek!!
Bearanyozzák az életem! nélkülük nem élet az élet....

Ha nem tudtam volna testem minden sejtjével, hogy szeret annyira, amennyire én szeretem őt – feltétel nélkül, visszavonhatatlanul, és hogy őszinte legyek, irracionálisan -, sosem lettem volna képes felkelni a földről. - Stepheni Meyer

Megváltoztam...

Úgy érzem, megváltoztam... azt nem tudom pontosan megmondani, hogy miben, de érzem, megváltoztam. Talán az új suli, új barátok, új kihívások teszik? Vagy a rengeteg feladat, lázadás, szidalmazás, tanulás, elmélyülés... vagy talán a szerelem? Nem tudom... más lettem. És nem tudom, hogy ez a változás jó irányba történt e, vagy pedig rossz felé. Tényleg nem tudom. Rengeteg új barátot szereztem, akikben megbízok és akiket szeretek. És ez jó... nagyon jó.