Jönnek

Végre! Holnap eljönnek a nagybetűs ŐK!! Már alig várom. Remélem tényleg eljönnek. Nem szeretném, hogy az legyen, mint a múltkor... abba belepusztulnék. Alig hiszem el, hogy holnap tele lesz velük a ház! Tele lesz a szavaikkal, a nevetésükkel, az illatukkal... annyira várom már. Csak előtte van egy kis dolog, takarítani kell. Köztudott, hogy én utálok takarítani és pakolni és szeretek kupiba élni. Szeretem, amikor minden ömlesztve van az asztalomon és nem találok semmit s amikor annyi ruha van a székemen, hogy meg sem tudom számolni... Tudom, furcsa szokás, de én ilyen vagyok. Ha rend van a szobámba, akkor az valahogy nem az én szobám... az nem én vagyok... De most kénytelek leszek kitakarítani és őszintén szólva nem bánom! Boldogan veszem kezembe a porszívót, tudván, hogy ÉRTÜK teszem. Boldogan rámolok már tegnapelőtt óta, mert az, hogy ŐK eljönnek, bármit megér... Bármenny takarítást, porszívózást, törölgetést megér... Na de már megint elkalandoztak a gondolataim... megyek is folytatom a dolgomat.. :)