2010. december 27., hétfő

Ő

Ő, akinek olyan színű szeme van, mintha a tenger habjai gyémántosan csillámlanának meg. Gyönyörű, tengerkék és gyémántos keveredésű szemek... Órákig tudnám nézegetni.. el tudnék mélyülni benne... Ő, akinek a mosolya a legtökéletesebb az egész világon. Ha nevet, olyan érzésem támad, mintha ezer angyal kapott volna fel és felröpítene az égbe. A világ egyik legcsodálatosabb érzése. És ha hozzám ér.... úgy érzem magam, mint egy mézeskalács, aki bármelyik percbe elolvadhat. Ő, aki ha rámnéz, elszáll a világ minden gondja és máshol érzem magam. Ő, aki ha hozámszól, a világon senki más nem létezik... csak Ő....

1 megjegyzés:

  1. Ez így egy kicsit csöpögősnek hangzik, de abban a pillanatban nekem ez nagyonis életszerű és komoly volt. Elragadott egy kicsit a "rózsaszín köd".... :)

    VálaszTörlés