2011. március 25., péntek

Azt hiszem, már nem félek annyira. Azt nem mondom, hogy úgy fogok belépni az ajtón, mint egy átlagos pénteki estén... Lehet, hogy soha nem léphetek már úgy be?



Örülök a tavaszi napsütésnek. Végre! Oly régen vártam már a melegre. Minden egyes nappal közelebb vagyunk a nyárhoz. Nagyon várom már. Ez éven biztos nem lesznek unalommal teli napjaim. Terveim szerint alig leszek itthon, be vagyok táblázva. :) Nyaram teljes részét Velük szeretném tölteni. Tudom, hogy ez lehetetlen, de minél többet VELÜK VELÜK VELÜK!




Huhúú! :) Refirkás lettem. A gimi suliújsága tagtoborzó teaházat szervezett, én pedig egyik osztálytársam kíséretében bátorkodtam elmenni oda. Jó volt, hiszen hivatalosan is a Tudomány rovat egyik szerkesztője lettem. *.* talán év eleje óta vártam erre az alkalomra, mert tudom, ha most beléptem, 12. év elejéig nincs megállás! Legalábbis remélem. :) Fogalmam sincs, miről írom meg életem első újságcikkét, de valami ütőset szeretnék. remélem megfelelek a feladatnak.


Jajaja! Csak hogy ne legyek még eléggé leterhelve, beléptem a sulink Musical csapatába is.

Zajlik az élet.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése