Ma töröltem magam facebookról. Régóta tervezgettem már, de eddig sose volt merszem megtenni. Addig vártam, ameddig botrány nem lett az idióta megnyilvánulásaimból. Igen, most egy atyai lökéssel felfüggesztettem a fészbukkos tevékenységeimet. Sajnálom, hiányzik majd, hiszen szinte az egész életem hozzá kapcsolódott. És pontosan ez volt a baj! De ugyanakkor egy hatalmas kő esett le a szívemről. Tudom, ez a helyes út, ez kell ahhoz, hogy észhez térjek. Elbutított ez az átkozott világ a sok sötét árnyék kíséretében.
Elborított a sötétség, az árnyak világa, amiből nehéz kiszabadulni. De jött egy fényes csillag az égen és mutatta a kivezető utat. Még ha nem is esett annyira jól. Sokszor nehéz megszabadulni valamitől, még ha tudjuk is, hogy az lenne a helyes, mi mégis rakaszkodunk hozzá.
Vicces. Ezekből a sorokból is kiderül, hogy életem jelentős részét töltötte ki a facebook. De ezeknek az időknek vége!
VÉGE!!!
Addig fogom fészbukkmentesen élni izgalmas kis életem, ameddig száz százalékig biztos nem leszek magamban, hogy mégegyszer nem dőlök be ennek az idióta világnak.
Köszönöm, apa, anya és Betti! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése