Csak szállnék, mint pillangó a réten, a szép nyári napsütésben.
Csak fújnék, mint könnyű szellő, melynek otthona az erdő.
Csak ennék, mint mackó a mézet, mint őzike a füves rétet.
Csak mennék, mint a szorgos hangya, kinek mindig van elég dolga.
Csak énekelnék, mint a csiripelő madár, ki a diófára vígan rászáll.