2011. január 18., kedd

Természet

Vasárnap reggel, amikor 9 óra tájékában kinyitottam a szemem, felhúztam a redőnyt és különös dolgokra lettem figyelmes. Ahogy kinéztem az ablakon, a napsugarak hirtelen megsimogatták sápadt arcomat. Felemelő érzés volt, régen éreztem már ilyen kellemes meleget. Azután nem bírtam ki, kinyitottam az ablakot. A hűs tavaszi fuvallatok csak úgy áradtak be a rideg, élettelen szobámba. Azonnal meghallottam a madarak csiripelését, amit különösen szeretek. Egy pillanat...

Tavasz van? Emberek! Tél közepe felé járunk, farkasordító hidegnek, nem pedig arcsimogató és kellemes időnek kellene lennie. Mi történt itt? Elgondolkoztam rajta egy pillanatig, és azonnal rájöttem a válaszra... :



A természet nem függ semmitől, nem irányítja senki. Néha kedvező, néha nem éppen kellemes a hatása. Szerintem ez így van rendjén, így lett megalkotva, így tökéletes. Ebbe senkinek nincs beleszólása. Hatalmas ereje van, egyetlen csapással el tudná pusztítani az egész emberiséget. Vigyázni kell rá, mert nélküle semmit sem érünk. Nélküle nem lenne élet a Földön. Becsüljük hát meg, mert mégegy ilyen kincs nem adatik meg nekünk soha!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése