Elvonóra kellene mennem. Ez már nem normális állapot. Olyan, mintha a nagybetűs ŐK valami dorogok lennének a számomra....
" A saját ínyem szerint kevert heroin."
Persze ŐK ennél sokkal többet jelentenek nekem, de leginkább ehhez tudnám hasonlítani ( na nem mintha lenne közöm ilyen dolgokhoz) . Ha hiányoznak, tüneteim vannak. Ezek a következők:
- pityergés - súlyosabb esetben sírás
- hiszti
- ( kis mértékű) depresszió
- halucináció
- szívszorító üresség érzet
- és még meddig sorolhatnám...
Én érzem, hogy itt vannak velem. Érzem az illatukat, minden érintésüket, hallom a nevetésüket... beképzelem magamnak, hogy itt ülnek mellettem. Pont úgy, mint szombaton. Este nem tudok elaludni, mert felidézek minden egyes pillanatot, minden egyes érintést. A tudatalattomban újra átélem ezeket. És ez szerintem nem normális állapot.... És még én akarok pszichológus lenni, mikor még a saját elmémet sem ismerem.... szánalmas.... Szánalmas, de mégis jó! Nagyon jó.... Hiányoznak, de mégis velem vannak. Velem, itt benn..... a szívem legmélyén.. ÖRÖKRE!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése