Ma találkozom a nagybetűs ŐKkel. :) A szívem teli van várakozással, örömmel és boldogsággal. á
Mint egy kisgyerek, várom a pillanatot. Várom, hogy átölelhessem ŐKet, halljam a hangjukat, a nevetésüket, érezzem az illatukat és nyomjak egy puszit az arcukra. Akkor én leszek a legboldogabb ember a világon. Mint egy kisgyerek, úgy fogok toporzékolni örömömben.
Az egyik bejegyzésemben olvashattátok, hogy egyik nap a suliban blogoltam a számtech. teremben. Legelöl ültem, és két nagyon dilis osztálytársam meglátta amint a bejegyzésemet olvasom vissza. :
"Egy szőke boszi élete. Nahát, Nóra magára talált.. ( és jön a kigúnyolós kacagásuk)"
Nem törődtem velük, mégis azért foglalkoztatott, amit mondott. Nem azért, mert hogy kinevettek, hanem mert azt mondták: Nóra magára talált....
Igazuk van. Magamra találtam. :)
Mint olvashattátok, most valószínüleg egy kisebb szünet fog következni. Mivel nincs internet, egy darabid nem fogok tudni blogolni. Hacsak az én kis számítógépzseni Kucsinka barátom nem segít a problémámon. Ha lesz ideje, kedve, türelme, tudása ( bár ebben kételkedem a legkevésbé) hogy megcsinálja. Ha sikerül, akkor ismét itt leszek is írni fogok.
Addig is búcsúzik a szőke boszi tőletek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése