Csodálatos volt a tegnapi nap. Pesten voltunk táncolni. Összesen 3 táncba álltunk be, de segáz. -.-"
Lehetséges, hogy ennyit még soha nem beszélgettem Vele. Sokat röhögtünk a többiekkel. wáá.. Nagyon jó volt. Az elején elment a többi sráccal együtt.. több órára eltűntek, mi meg azt se tudtuk, hol vannak. Kicsit felidegesített, de a lányokkal és Bencével is remekül elvoltam. KNH ügynökök.. :P stb. Amikor visszajött, persze amint alkalmam adódott rá, finoman szóltam neki, hogy otthagyott, ezt mondta: Bocsi. :) Igazából nem is zavart annyira, de jól esett kimondani. Kib*szottul szerelmes vagyok. Lehet, hogy túlságosan is...?
Minden mesébe illő volt, amikor Bence nem szólt rám, hogy 4szemközt beszélni szeretne velem. Közölte velem, hogy mindenkit zavar, hogy én csak Vele vagyok és hogy mindenki mérges rám. Jól kibeszéltek, ja, és mellesleg, hogy ma mindenkivel menősködtem/kakaskodtam. Ezt a két szót használta. Pluszba, ( csak hogy ez ne legyen elég ) megjegyezte, hogy hogy nézek ki. ( :O ? ) ezt arra értette, hogy a hajam tényleg eléggé szét volt, hiszen a fonást nemrég bontottam ki, és tegnap mostam hajt, tehát szállt... de akkor is nah...
Szívenütött az a hangsúly, ahogyan ezeket mondta. Mintha nem is tudom mi lennék. Tényleg túl sok lettem volna? Valóban egy hülye ribanc vagyok? De miért? Mert szerelmes vagyok???? Lehet, hogy eddig nem ezt szokták meg. Nem tudom. Csalódtam benne. Nem tudom, miért, de fájt.
Köszönöm, Bijám, hogy utána elmondtad, hogy igazából mi is történt. Mert persze Beni kicsit túlizélte a dolgokat, mint általában. Ha akkor ott a szekrényben ( xD ) nem beszélsz velem, nem kellett volna sok, hogy sírva fakadjak. Úgy éreztem, száműzött lettem. Én már a fiúkkal vagyok és pont. De ez akkora nagy marhaság! pf.. már magamon is meglepődöm. Mostanság egyre gyakrabban...
Bocsánat mindenkinek, akit megsértettem, vagy akinek beszóltam!
Nem volt szándékos, el voltam varázsolva. Sajnálom! :(
Örültem, hogy mindezt Vele is megbeszélhettem. Azonnal észrevette rajtam, hogy itt valami nem okés. Megnyugtatott. Nem akartam, hogy ez a kis incidens az egész hátralévő úton ( 2 óra kb. ) a hangulatomat alb*ssza, ezért hát azt gondoltam: leszarom, ma már úgyis majdnem mindenki szerint csak Vele voltam, akkor továbbra is ezt teszem. Már nem mindegy?
Elfelejtette velem ezt az egészet, újra boldog voltam. Szeretlek!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése