Kiköhögött nevetés

Elképesztően vicces hangulatok keringtek ma az osztályban. Lefogtak, a nyakamat csikizték, közbe lehúzták a tornacipőmet a jobb lábamról és ki akarták dobni az ablakon. Én meg csak röhögtem és röhögtem, fetrengtem a padlón és bevertem a fejemet az asztal sarkába. Mindenki jót derült rajtam és én is velük együtt nevettem. Mindenki kapott egy zöldség nevet ( én csöves kukorica lettem xD -.-" ) és angol órán végig leveleztünk az álnevek segítségével természetesen. Ráírtam a papírra: tanárnő legyen GOMBA. Erre az az idióta Paszuly meg felolvassa. Patisszon csak néz meglepődötten, Retek fogja a fejét, Saláta és Spárga meg dőlnek a padban a röhögéstől. Én meg, mint egy árva csöves kukorica a sarokban bújtam a pad alá....

Azonkívül ma Mizo dobozos kakaót vittem suliba. Igen szeretem, magyar termék. Nem sikerült meginni az összeset, pedig még a többiek is megkóstolták. Hazafelé csöveztünk az állomáson, ledobtam a táskámat a peronra és ránehezedtem. Beszélgettünk, egyensúlyoztunk a síneken és közben néztük a körülöttünk lévő utasokat. 4 perc késéssel bezötyögött a vonat, majd leültünk egy ismerős mellé. Furán éreztem, hogy nedves a nadrágom. ÁÁ.. kifolyt a kakaóm, átitatta a táskámat és foltot hagyott a világos farmeron. Hát persze! Ráültem, amíg vártuk a vonatot...
ó.. én szerencsétlen *.*
Német órán Paszuly mellett ültem ( ami élmény volt xD ) még most is itt a firkája a kezemen. Ennek természetesen tanárnő nem igen örült, száműzte is őt mellőlem az év végéig. Kajálás a Mudrányba, fincsi kelkáposztafűzelék... blö... Jókat röhögtem 3 fiú társaságában. A csattomat - aminek előző órán eltörték két fogát - elvették és beledobták a levesbe, majd pedig a fincsi-főzelékbe. Örvendtem és röhögtem.  Ma nem volt szerencsém látni jóképűsrácot, aminek kifejezetten nem örültem, de annyira lekötöttek a többiek, hogy most nem hiányzott...
Tegnap este falujárás Bijámmal, motoros csávó integet, mi röhögünk.. negyed tízkor értem haza, apa kicsit mérges. Nem baj, megérte.

Sokkal jobban vagyok szellemileg, csak ne kellene ennyit tanulni.

Megfáztam, fáj a torkom és kipirosodott az orrom a sok fújástól. Miért kell nekem pont a nyár kellős elején lebetegedni?


És mellesleg megtaláltam egy kemény 1 versszakos verset, amit a végső szakításunk után anno' RÓLA írtam. Tegnap jót nevettünk rajta, igen érdekes. Jelképesen bele fogjuk dobni a patakba, de előtte még gondolkodtam, hogy bepötyögjem e, és aztán megadtam magam:

Képmutató

Tűnés innen te álomból kitépett csalódás fergeteg,

Más nem vagy, egyszerűen szánalmas életed.

Becsaptál, elhittelek, szerettelek, csalódtam tebenned.

Idióta lényed tüzes pokla égetett.

Szerintem elég ramatyul hangzik és rövid, de belőlem áradt és sajnos hozzám tartozik ez is. Most pedig irány törit tanulní...